Eltévedt levelek [antikvár]

1.- Ez az, Kyla, jól csinálja. Most nyomjon! Igen, így Kicsit erősebben!A szülőágyon fekvő fiatal nő összeharapta a fogát, mert már-már elviselhetetlennek érezte a tolófájásokat. Miután fájdalmai enyhültek valamelyest, erős összpontosítással sikerült ellazítania görcsbe rándult tagjait.-Látják már?Az asszony éppen csak feltette a kérdést, amikor újabb fájás tört rá.-Igen, most már látom - felelte az orvos. -Nyomjon még egyet! Remek! Megvan! - kiáltotta, amint a kis élőlény belecsúszott a kezébe.-Fiú vagy lány?-Fiú. Vaskos kis lurkó.-Fiú! - suttogta Kyla boldogan, és elfeküdt az ágyon. - Hadd nézzem meg! Egészséges?-Mint a makk - felelte a szülész, miközben odatartotta az édesanya elé az éktelenül visongó, vörös arcú kisbabát.Kyla szemébe könny szökött, amikor először vethetett pillantást a fiára.-Aaron lesz a neve. Aaron Powers Stroud.Egy pillanatra a mellére fektethette a kicsit, ám aztán a nővér elvette tőle, hogy puha takaróba göngyölje, és a mérlegre tegye. Az orvos közben ellátta Kylát, aki, ahogy várták is, könnyen és gond nélkül szülte meg a gyermekét.202