Email-regény [antikvár]

Történetek a mai valóságról nem csak e-világban Előszóban: én nem Emil vagyok, se nem Émile, Emilio, Emilis, se nem Eemeli vagy Eemil, sőt a latin Aemilius nemzetségből származó sem, ahogyan electronic mail, tehát rövid néven e-mail sem, hiszen nem erre kereszteltek. Bár, ha lehetséges egyes helyeken Szódavizecske meg Fehérházacska nevet adni a gyereknek, akkor Inkább nem vállalom. Csak azt, hogy ezen elektronikus levelek egy részét én írtam, más részét hozzám írták, ezért nem az én gondolataim, bosszúságom benne, hanem barátaimé, akik megosztották velem. Ugyanis az igaz barát mindent megoszt, leginkább azt, amiből a másik nem kér. Többször a sokból egy kör, avagy körbe-körbe e-mail lett. A sok egymással megosztásból Magyarázat: dátumozást nem írok, az idő úgyis szubjektív. Kronológia viszont van az e-mailek között, mivel az egymásra épülő történetkockák igy adnak ki egy egészet Ahol szükséges, azért dőlt betűkkel jelzem, hogy az e-mailváltás között pengeváltás nem (de néha majdnem), viszont idő eltelt, méghozzá mennyi. A csúnya szavakat, ho voltak - bár nem én használtam azokat - mégis kimezgeréltem, amúgy nyugodtan a saját levelekbe (is) bele lehet azokat gondolni. S magunk a történetbe élni Ami most zajlik, éppen Ahogy ezt írom Talán e-mailben?