Ember vagyok [antikvár]

Részlet: Elgondolkozva sétált a kavicsos park gondozott útjain. Kezében égő cigarettát tartott, melynek kékes, fonálszerű füstje kígyózva bodrosodott a levegőben. Általában nem nagyon élvezte a dohányzást, de ha kifáradt a munkában, a cigarettafüst könnyű szürke párája és kesernyés illata frissítőleg hatott agyára. Most megállt, s hátát egy dús lombozatú juharfának vetette. Fejét kissé hátrahajtotta és mélyen ülő szürke szeme a távolba nézett.