Énéste [antikvár]

Legelőszó ny. gy. bemutatkozik, mellékesen a könyv is elkezdődik Akarsz játszani kígyót, madarat, hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt, álmot, mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretőt, színlelni sírást, cifra temetőt? Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? kosztolányi dezső Kedves olvasó! nyirő gy. gábor szó szerint és minden lehető értelemben vett első könyvét olvasod éppen, mely elsőből könnyen lehet még utolsó, és már csak ezért is számot tart érdeklődésedre, ki is ő, ha valaki még nem tudná? a kis nyirő huszonkét éve született debrecenben, megtörtént eset alapján, négyütemű tizenkettedikén, írni petőfitői tanult, hallgatni aranytól, nevetni karinthytól, és végtelenül szomorú volt, amikor elmondták, hogy ő voltaképpen egyikükkel sem azonos személy, humoros és tanulságos lenne annak elmesélése, hogyan is lett nyirő gy. gáborból nyirő gy. gábor, és miért nem mondjuk petőfi, arany, vagy hogy egyáltalán miért lett író, bár ennek azt hiszem semmi különösebb története nincs: írt, mert, néha azért, mert szerelmes volt, néha meg azért, mert szomorú, írt, mert, nem elhivatottságból, még kevésbé tehetségből, inkább időtöltés vagy időhúzás végett, csak úgy magának írt, mert, különböző világnézeti és magánéleti és néha kifejezetten világpolitikai válságok közepette és dacára, kvázi csak-azértis, írt, mert, úgyismondhatnám, csak ebben a formában tudta jó ideig elképzelni magát, amíg írt, mert mert, ez a könyv meglehetősen zan-zás és rövidrezárt kivonata an-