Észak sárkányai [antikvár]

Részlet a kötetből: "A FRODAI UDVARHÁZ kapujában, szán elé fogva, két fekete ökör állt. A szántalpakra siklatókat szereltek; így havon és gyepen való utazásra egyformán alkalmatosak voltak. A tájat nem takarta hó: kilenc hét volt még Jul-ünnepig. A csarnok kellős közepén, egy asztalra tett pajzson, negyvenöt év körüli férfi feküdt, holtan; fejét kardvágás szelte ketté. Várták a ház asszonyát. Snorri, a helgafelli gode, az ifjú özvegy eszes és hatalmas testvérbátyja állt itt, vele hívei, mind fegyveresen. Thurid, az alig tizenkilenc éves özvegy, még szobájában ült, ölében most varrott pár saruval. Nehéz marhabőrsaruk voltak, talpuk vaslapokkal kiverve; gondos munkája, utolsó tanúságtétele a hitvesi kötelességnek: halotti saruk. Néhány pillanat múlva kitárult a csarnok ajtaja. Helgafell ura föllebbentette a tetem lábáról a halotti lepel csücskét. Mialatt az özvegy a sarukat a halott lábára húzta, a férfi feszülten figyelte tevés-vevését. Vigasztaló tudat, hogy ilyen jó pár sarut húznak az ember lábára, mikor meghal."