Eszmék és rögeszmék [antikvár]

ESZMÉK ÉS RÖGESZMÉK FOGSÁGÁBAN Bevezető sorok Peéry Rezsőhöz Peéry Rezső 1910. március 27-én született - az akkor még Magyarországhoz tartozó - Pozsonyban, és 1977. november 11-én halt meg - az ugyancsak akkor még nyugat-németországi - Stuttgartban. Személyében nemcsak a 20. századi (cseh)szlovákiai magyar irodalom első két-három- 1918-1938, valamint 1938-1945, illetve 1945-1948 közti - szakaszának jelentős alkotóját, hanem az 1956 utáni magyar emigrációnak is egyik köztiszteletben álló közíróját, kiemelkedő esszéistáját, az elmúlt század magyar irodalmi (és közéleti, politikai) esszéjének egyik legrangosabb képviselőjét tiszteljük, pontosabban: tisztelhetnénk. (Egyik szerkesztője, Tollas Tibor, Nemzetör-beli jegyzetében egyenesen „a Németh László utáni évjáratok legnagyobb esszéistájának" nevezte őt; Szabó Zoltán több mint hatvan oldalas esszében méltatta írói erényeit.) Ám - bár a különböző lexikonok, irodalomtörténeti összefoglalók egy-egy szócikk vagy említés erejéig számon tartják, s értékelik munkásságát - írói és emberi minőségei, élete és életmüve az 1989 óta eltelt két évtizedben ennek ellenére sem kapta meg azt a figyelmet és elismerést, amely joggal megillethetné. Példa en-e, hogy születési centenáriuma alkalmából alig jelent meg róla méltatás, s az -leszámítva a soproniak megemlékezését - szinte teljesen visszhangtalanul múlt el, beleértve szeretett szülővárosa némaságát is. Jellegzetesen magyar írósors az övé, jellegzetesen közép-eu-rópai. Még az Osztrák-Magyar Monarchiában, Magyarországon született, ahol azonban nyolc-kilenc évesen már az országváltás életre szóló döbbenetével is meg kellett ismerkednie, s nemkü-. D