Ezüstmadár [antikvár]

Részlet: Húsvét hajnalán kieresztette a kecskéket az ólból. Az öreg kecskét megfejte, aztán szorgosan készülődni kezdett. Még a mult hét elején megígérte Bíró Dénesnek, hogy megnézi a malacokat. Régóta készülődik a templomba. Legalább egyjárást elintézi a vásárt is. Felnézett az égre: milyen idő lesz? A patak felől madár repült Mezőhavas irányába. Szárnya meg-megrebbent s aztán összecsukódott. A madár felemelkedett és újra lezuhant, mintha hintázna a levegőben. A napfény megcsillant tollain. Tiszta ezüst volt. - Leánkamadár! - nézett utána hosszan. A fejős-kecske a gidával együtt átballagott a deres udvaron és elindult a csorgó felé. A fiatalabb hosszan mekegve nézett utána, de csak állott. Nem mozdult sokáig. Napok óta nyugtalankodik immár. Nem leli helyét sehol. - Valamit érez - mondta Bak Péter csendesen. Bezárta, a ház ajtóját s a kulcsot bedugta a cserépfazékba.