Fő a kötelesség? [antikvár]

Gerincén apró foltok.
Duffynak huszonnyolc éve sikerül kibújni a felelősség alól, de végül rá kell döbbennie, hogy nem maradhat örökké gyerek. A rosszul fizetett alkalmi munka kezd nagyon is véglegesnek látszani, a homloka is egyre idegesítőbben terjeszkedik a haja rovására. És, mintha ez nem volna elég, barátnője, Mel, aki már jó ideje elviseli, eljegyzést akar. Bevásárlóutak az Ikeában, vacsorameghívások megállapodott családokhoz, a szó a babák körül forog, Duffynek a hideg futkos a hátán. A világi javakban nem bővelkedik - mindössze a tévéje távirányítója, a sörök a hűtőben és a lemezgyűjteménye - de arra azért alkalmas, hogy kezét a szívére téve azt mondja: "Igen". Abban is biztos, hogy Mel az a lány, akit neki teremtett a sors. De hát akkor miért szeretné a "holtomiglan holtodiglan" sort átírni arra, hogy "négyévente megújítandó"? De nincs más választása: mindent vagy semmit. Aztán hogy Duffy egész életében maga volt a megtestesült felelőtlenség, képes lesz-e arra, hogy ő legyen a Megbízható Férfi?