Fantomas egy zseniális kalandor [antikvár]

"… A fiatal Rambert Károly, aki feszült figyelemmel hallgatta a törvényszéki elnök fejtegetéseit, félénken közbevetette: – Nos, és mindezek után mit méltóztatik gondolni Fantomasról? Bonnet elnök csodálkozó pillantást vetett az ifjúra, és anélkül, hogy a hozzá intézett kérdésre közvetlenül válaszolna, így folytatta: – Éppen erre akarok rátérni, mert nemde, megértették, hölgyeim és uraim, hogy mire célzok mindazzal amit volt szerencsém elmondani? Fantomasról akarok szólni… Fantomas! Igazán lehetetlen közelebbről meghatározni, hogy kicsoda, micsoda ez a Fantomas! Igen gyakran kifejezett sőt ismert személyiség alakját ölti fel, néha két személyt is helyettesít!.. Fantomas! Néha egyedül cselekszik,máskor bűntársai vannak, nem lehetetlen, hogy időleges személyazonosságát igazolják, de hogy határozottan megállapítsák hogy kicsoda tulajdonképpen ez a Fantomas, eddig a rendőrség minden törekvése hajótörést szenvedett. Tagadhatatlan tény, hogy ez a húsból-vérből álló élőlény, és mégis lehetetlen személyiségét meghatározni, és még lehetetlenebb elcsípni őt. Sehol sincs és mégis ott van mindenütt, félelmetes árnya ott lebeg a legtitokzatosabb bűnesetek fölött…"