Fatimáról beszél Lúcia nővér II. [antikvár]

A gyors és alapvető változások, amelyeken az emberiség keresztülmegy, mindannyiunkat érintenek, úgy gondolkozásunkban, mint cselekvéseinkben. Ugyanígy érintik mindenfajta közösség és a különféle csoportok társas kapcsolatait. A társadalmi kommunikációs eszközök könnyedén belépnek otthonunkba, különböző eseményekkel szembesítenek bennünket és mindenféle gondolatokat, érzéseket terjesztenek. A 'szocializáció' megsokszorozza az emberek kapcsolatait és új nyereséget jelent a számukra, amely nem mindig járul hozzá személyiségük fejlődéséhez. Ezek a változások sokszor hagyományosan elfogadott értékeket kérdőjeleznek meg, főleg fiatalok körében, oly módon, hogy a szülők és a nevelők egyre több nehézséggel találják szemben magukat küldetésük teljesítése közben. Ez a folyamat a vallásos életet is mélyen érintette. Ebben a helyzetben sokfelől érkeznek hozzánk hangok, amelyek mai társadalmunk értékválságáról beszélnek. A család az az emberi környezet, ahol ez az értékválság a leginkább tapasztalható. A család mindig az elvek, értékek és magatartásmódok elsőszámú közvetítője volt Napjainkban pedig, úgy tűnik, éppen a család intézménye került veszélybe. Mivel az ő kezében van az emberiség jövője, a család - «a társadalom legelső és legfontosabb sejtje» - számos kampány célpontja volt. Az Egyház szintén kiveszi a részét a felelősségből. Éppen ezért maga II. János Pál pápa különleges hangsúlyt adott a Család Nemzetközi Éve megünneplésének, amikor kiadta a 'Családoknak' című nagyon szép levelét. Már 1981-ben közzéadta a 'FamiHaris Consortio' című Apostoli Intelmét, a családról szóló püspöki szinódus gyümölcsét. Ebben felhívja a figyelmet a házasság és a család fontosságára, valamint az Egyház elkötelezettségére ebben az ügyben. «Tudatában annak, hogy a házasság és a család az emberiség legdrágább értékei, az Egyház meg akar szólalni és felajánlani segítségét azoknak, akik már ismerik a házasság és a család értékét, és igyekeznek ahhoz hűségesen élni; azoknak, akik bizonytalanok és aggódnak, keresik az igazságot; és azoknak, akiket igazságtalanul megakadályoztak, hogy a családról alkotott ideáljukat megvalósítsák. Támaszul azoknak, akiket először említettem, tájékozódásul azoknak, akiket másodszor, és segítségül azoknak, akiket harmadszor, az Egyház felajánlja szolgálatát mindenkinek, aki a házasság és a család céljairól elmélkedik» (n.1). Ha az emberiség jövőjét a család adja tovább és ugyanezt mondhatjuk a családnak az Egyház evangelizációs programjában betöltött szerepéről, akkor a családban, ebben az 'otthoni egyházban' tapasztaljuk meg Istent először.