Fedélzeten [antikvár]

Mondhatom, hogy megkönnyebbültem, mikor végre megpillantottam a Földközi Tengert. Nyolchónapos keletafrikai csavargás után érkeztem meg ide Port Saidba, a Suezi csatorna ezen utolsó állomására, honnan minél előbb igyekeztem tovább állni. Egyelőre ugyanis nekem elegem volt Afrikából. Még mindig szédelegtem attól a döglesztő forróságtól, mely egész utamon, de főleg a Vörös-tengeren végig kisért. Azonban rohamosan kezdtem magamhoz térni arra a gondolatra, hogy számomra megszűnt az örökös szél és a homok, megszűntek az átkozott hangyáktól és tetvektől megkeserített éjszakák és hogy ne utolsó sorban mondjam, nem kell naponta háromszor zebuhust ennem és azt a benszülöttek által összepancsolt kotyvalékokkal leöblítenem, mert helyette ihatom majd tiszta vizet egy pohárral, egy korsóval vagy akár egy kádra valót anélkül azonban, hogy utána még véletlenül is maláriát kapnék.