Fekete gyémántok I-II. [antikvár]

Részlet az I. kötetből: A Pentatenchnak igaza van a teremtés hatnapos voltára nézve. Csak hogy a napokat isteni fövényórával mérte, a miben minden lecsorgó fövényszem: egy év. Az egész nap azután százezer év. A kezdet maga is oly emberi számoknak helyet nem álló végtelenség, mint az örökkévalóság maga. A "mikor" kérdése ott is oly kevélység-megalázó rejtély, melyre a tudósnak azt kell felelni: "nem tudok semmit!..." Hanem a tegnapot már ismerjük. Van egy nagy könyvünk: a föld kérge. Annak valóságos lapjai vannak, mint a könyvnek a levelei, egyik a másikra fektetve; minden lap tízezer, százezer (ki tudja, mennyi?) évet képvisel.