Férj és nő [antikvár]

Részlet a könyvből: "Keselykő, egy gyönyörű kárpáti völgynek észak-keleti sorompója, sokkép tudja a köztiszteletet igénybe venni. Föl sem hozva geológiai érdekességét, most csak nagyúri külalakját említem, mely oly barátságosan komoly, oly büszkén leereszkedő, oly zordonan kecses, hogy kiki átláthatja, miként hegyünk többre van teremtve, mint név nélkül élni szegény rokonai, a zöld fürtű bércek mellett, s arról is kiki meggyőződhetik, hogy nevét csupán valami aristocratikus lénytől, minő az oroszlán, párduc vagy kesely, volt szabad kölcsönöznie. Akadtak ugyan néhány ócsárlói - s melyik magasság nincs vádaknak kitéve nemcsak az erkölcsi világban, hanem a földiratban is, hol tudtomra csupán egy nagy havas hivatik szűznek, míg a boszorkánykő címével legalább száz bérc van megbélyegezve? - és ez ócsárlók nem átallák a mi tiszteletreméltó hegyünket ügyetlen, sőt gúnyos nevekkel is illetni."