Firenzei éjszakák [antikvár]

Részlet a kötetből: ELSŐ ÉJSZAKA. Az előszobában Miksa az orvossal találkozott, aki épen fekete keztyüjét huzta fel. - Nagyon sürgős az utam, - kiáltott sietve, - Signora Mária egész nap nem aludt és csak ebben a pillanatban szenderedett el kissé. Nem kell figyelmébe ajánlanom, hogy ne üssön zajt, amivel felébresztheti; és ha felébred, akkor semmi szin alatt sem szabad beszélnie. Nyugodtan feküdjék, ne mozduljon, egyáltalán ne mozduljon, ne beszéljen, egyedül csak a szellemi mozgás hozza meg neki a gyógyulást. Kérem, meséljen neki megint holmi bolondos történeteket, hogy kénytelen legyen nyugodtan figyelni. - Legyen nyugodt, doktor ur, - felelte Miksa fájdalmas mosollyal. - Már valóságos fecsegővé képeztem ki magamat és nem engedem őt szóhoz jutni. Majd mesélek én neki mindenféle fantasztikus holmit, amennyit csak kiván... De mondja, meddig élhet még körülbelül?