Francia kulcs [antikvár]

Részlet a könyvből: Egyszerre csak előttük volt a szálloda, mintha a délutáni ködből bomlott volna ki. Állványok vették körül, akárcsak ketrecbe lenne zárva. Mellette egy bolt kis lépcsőjét lehetett látni, távolabb a tér fáit száraz, vékony ágakkal felfutni a tejszínű ködre. Feri a kopott, barna aktatáskát nézte, aztán apát. Nos, hát "megrohamozzák"? ... Mert a dolog nem olyan egyszerű. Az előbb a pályaudvar mellett próbálkoztak. Ó, hát az előkelő szálloda volt! Borotváltarcú, fekete-ellenzőjű sapkás férfi trónolt a pult mögött. A sapkán körbe aranyos betűkkel: - Hotel Haway. - Jól hangzik, Hotel Haway. Feri hallott egyszer egy dalt. - Hawayban gyönyörűek az éjszakák. Apa nagyon meggyőzően beszélt. - Adhatja olcsóbban, nyugodtan adhatja. - A portás nyugodt volt, de nem adta olcsóbban, sajnálkozó mozdulatot tett. Apa se hagyta magát. - Majd írok magukról. - Melyik lapnál van, szerkesztő úr? - Többnél is. - Inkább egynél lenne, ugye? Összenéztek, mint akik ismerik egymást. A fiú pedig csak várt, megszokta már. Azelőtt otthon a szőnyegen hasonfekve olvasott, előtte a gyertya, körülötte a sötét. A gyertya egyre fogyott. A sötét meg mintha egészen el akarná nyelni. Új gyertya nem volt, majd apa hoz. Aztán, amikor elfogyott a gyertya, Feri kiült az ajtó elé a szemétládára. Figyelte a lépéseket, néha el is aludt.