Férfiszív [antikvár]

"A Cliffordhoz és Helenhez hasonló emberek szeretnek, és kalamajkát csinálnak minden évtizedben, minden évszázadban, a Föld minden zugában, és a szerelmesek gyermekei mindenhol és minden időben árvák, mert amennyi figyelmet kapnak, attól akár árvák is lehetnének." Clifford Wexford, a művészeti világ "csodagyereke" Angie-vel érkezik a Bosch-kiállítás megnyitójára. Angie iszonyú gazdag, vagy tíz dél-afrikai aranybánya örökösnője, viszont kiállhatatlan, és a legnagyobb jóakarattal sem lehet még csinosnak sem nevezni. Ettől persze még remek parti lehet egy nagyravágyó, szép, okos és számító fiatalember számára. Ám Clifford egyszer csak megpillantja a tömegben Helent, s amikor a gyönyörű lány visszanéz, életre szóló, hatalmas szerelem születik köztük. Ettől a perctől kezdve elválaszthatatlanok, s a kiállítóteremből - úgy tűnik - egyenes út vezet az anyakönyvvezető és az örök boldogság felé. Angie azonban nincs hozzászokva, hogy ne kapja meg, amit akar, márpedig soha semmit nem akart még annyira, mint Cliffordot. S mint tudjuk, a felfokozott érzelmek világában bármi megtörténhet... "Fay Weldont olvasni olyan, mint pezsgőt inni"