Fuldokló istenek [antikvár]

Részlet a könyvből: Kacatokkal tele a padlás. Minden emlékké változik, papírdobozok rekeszeinek mélyén lapul, homokkal és fűrészporral kibélelt kosarak alján, tűzre szánt ruhafoszlányok felfeslő varrataiban. Némelyik emlék bebábozódik, eltűnik saját testéből épített koporsójában, nem háborgatja nyugalmadat. Majd egy váratlan pillanatban, kihasználva figyelmed lankadását, megrepeszti börtöne falait, s a fényre tör. Pillangó szárnyal arcod előtt, szivárvánnyal és ezüstporral telehintve, kissé még nyirkos szárnyait ráilleszti egy lágy szellőre, többé már nem tudod utolérni...