Gabriel Kenyon [antikvár]

Részlet a könyvből: - Jó éjszakát! Isten veled! Szerencsés utat. - Isten veled! Ezer köszönet, Kenyon! Ugyan hány ember van a világon, a ki kész volna néhány száz kilométernyi utat megtenni, csakhogy egy régi pajtásának megszerezze azt az élvezetet, hogy együtt vacsorázhasson vele! - Ezt az élvezetet magamnak jöttem megszerezni. - Ez is csak rád vall: a legjobbszivü fiúra a ki csak a világon van. Isten veled! E búcsúszavakat a párisi Hotel des Postes kapu-csarnokában váltotta két angol ember: az egyik széles vállú, barna szakállú, fényes szemű és piros arczu; a másik görnyedt, sovány, sáppadt.