Garasos arisztokrácia [antikvár]

Részlet a könyvből: A háromdiplomás ember. Pénzen vettem ezt a tárgyat, sietek kidolgozni; mert rám savanyodik vagy valamelyik regénygyártó kollégám meghallja mástól s belevesztem a pénzemet és nem kiálthatok az atyafinak utána, hogy lopott portékát árul; mert a törvény védelmez birkát, káposztafejet, kapanyelet, - de gondolatot nem. Ilyen portékája olyan kevés embernek van, hogy a törvényhozásnak nem volt érdemes ennek a megvédésén töprengeni. Sokszor kérdezték tőlem (valószínűleg mástól is), hogy honnét szedem a sok agyafúrt komédiát? - az ilyen kérdésre megközelítő példában akképpen feleltem: - Mindenki tudja, hogy a lapokban jutalmat tűztek ki a tíz legjobb adomára. Amit pénzért vesznek, annak értéke van s azt is tudják, hogy mi adjuk az adomákat. Az író szinte fölírhatná, ha amúgy is nem tudnák, hogy aki mit, köznyelven szóval "bomlottat" tud - hozza el az íróhoz, az talán ád érte valamit, mert az megint el is tudja adni.