Garasos arisztokraczia [antikvár]

Részlet a könyvből: Pénzen vettem e tárgyat, sietek kidolgozni; mert rám savanyodik vagy valamely regénygyártó kollégám mástól meghallja s belevesztem pénzemet s utána nem kiálthatok az atyafinak, hogy lopott portékát árul; mert a törvény védelmez birkát, káposztafejet, kapanyelet, - gondolatot nem. Ilyen portékája olyan kevés embernek van, hogy nem volt érdemes a törvényhozásnak ennek megvédéséről töprenkedni. Sokszor kérdezték tőlem (hihetőleg mástól is), hogy honnét szedem a sok agyafúrt komédiát? - Az ilyen kérdésre megközelítő példában feleltem ekképen: Mindenki tudja, hogy a lapokban jutalmat tűztek ki a legjobb tíz adomára. A mit pénzért vesznek, annak értéke van s azt is tudják, hogy mi az adomákat eladjuk. Az író szinte fölírhatná, ha amúgy is nem tudnák, hogy a ki mit, köznyelven szólva: «bomlottat » tud, - hozza el az íróhoz, az talán ád érette valamit; mert az megint el is tudja adni.