Gargantua és Pantagruel I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből: Nemes-nemzetes borisszák, és tik, tiszteletes francuzkórságosok - mivelhogy néktek szóllok irásommal, senki másnak - Alkibiades, Platonnak Lakoma cimü beszélgetésében, tanitóját, Sokratest dicsérvén, ki is vitathatatlanul a filozófusoknak fejedelme, egyéb szavak között azt mondja rólla, hogy a silenusokhoz hasonlatos. A Silenusok egykori kicsiny iskátulyák voltanak, aminőket manapság a patikárosoknak boltjokban látunk, s amellyekre vidám és léha alakzatok vagynak festve, példának okáért hárpiák, satirusok, felkantározott pipék, szarvas nyulak, megnyergelt kutyák, repülő bakkecskék, rudak közé fogott szarvasok, ollyképpen utánozva, hogy az embert nevetésre ingerelnék (illyen vala Silenus, a jó Bacchusnak tanitómestere); ámde bennük tartogatják vala a drágalátos orvosságokat, mint a balzsam, szürke ámbra, amomum-gyümölcs, pézsma, cibét, gyógyitó kövek és egyéb kincsek.