Génszimfónia [antikvár]

A hely- és táplálékszűkébe került emberiség szétrajzott a világűrbe, és kolóniákat hozott létre valamennyi olyan bolygón, ami csak kicsit is lakhatónak tűnt. A Prokarion ebből a szempontból nem volt éppen ideális, hiszen mérgező volt a légköre csakúgy, mint a teljes élővilága. A szükség azonban nagy úr, és a szorongatott helyzetben segítségül hívták a modern genetikát. Csak néhány apróbb módosítás kellett, és az ember alkalmassá vált a prokarioni viszonyok elviselésére. Azóta két külön telep is létesült a bolygón, árvákat gondozó szerzeteseké, valamint a bolygó páratlan ökológiáját vizsgáló tudósoké. A mesterséges intelligenciák hathatós közreműködésével dolgozó kutatók valami titok nyomára bukkantak, egy mitikus, magasabb rendű értelem keze munkájára a különös helyi élővilág kialakulásában, de elméleteik bizonyítására talán már nem marad idejük. Döntés született a kolonizáció felgyorsításáról, ami a Prokarion földiesítését jelenti. Pótolhatatlan kincsek vesznek el, ha nem sikerül időben megtalálni a bolygó "rejtett urait". Joan Slonczewski, a lengyel származású biológusnő, az Egyesült Államokban, egy genetikai kutató intézet munkatársaként érdekes gondolatkísérletébe kezdett. Regényében tudományos alapossággal kidolgozott, elképesztően különleges világot tár az olvasó elé, kézzelfoghatóvá téve a felfedezés kalandját.