Géza [antikvár]

1. -- TAKSONY 955 Ama hét magyar közül, akik életben maradtak, egyikük itthon király lett és az egész népet, amely nem ment velük a háborúba, szolgaságba taszította; akik pedig ettől a héttől születtek, azok most Magyarország földjén a nemesemberek. Albericus Trium Fontium: Krónika Az utolsó felégetett némec" falut már egy napja elhagyták, mikor a Taksonyt kísérő csonka század elővédje összetalálkozott a gyepűt kerülő székelyekkel. Figyelmeztető kürtszó harsant. A vezér mellett léptető tized egyből fegyverre kapott és mikor az újabb kürtszó jelezte, hogy nem ellenséggel találkoztak, akkor sem engedték le. Hiába jártak közel a hétmagyar úrságokhoz, a nagy csata és az egyetlen végtelen napnak tetsző portyázás kezdete óta vérükké vált az állandó készenlét. Két rövid jel röppent még feléjük jobbról-balról: a mellettük járó két csonka század is közelebb húzódott. Szedett-vedett lövőkből állt mindkettő. Még a Taksonyt kísérő testőrcsapat is csak árnyéka volt annak a büszke századnak, aminek az élén kivonult a Duna mellől, hogy csatlakozzon Horváth János fordítása A „német" szó szláv eredetű, „nyemec": akinek nem érteni a beszédét. A kötetek során folyamatosan igazítom az eredeti alakot a mai ismert forma felé.