Góg és Magóg [antikvár]

Borítói kissé elszíneződtek.
A ​római birodalom történetének alkonyán, a IV. század második felében játszódik Ferdinandy regénye. A helyszín a birodalom al-dunai határa, Durostorum városa, amely – mint a végeken szokás – a legkülönfélébb népek lakóhelye. A császári hatalom helyi képviselője, a prokonsul, művelt férfiú, filozófus inkább, mintsem katona – az áradatként alázúduló, menekülő gótokat befogadná ugyan, de a még félelmetesebb katonai erőt képviselő üldözők, a hunok követelésének engedve pusztulni hagyja őket. Mindeközben – párhuzamos történet formájában – a gyűlölt, kisstílű zsarnok, Valens császár is a barbárokkal vívott háború áldozata lesz. Halála szimbolikus jelzése mindannak, ami a hajdani dicsőségét feledni kénytelen birodalom hamarosan bekövetkező sorsa lesz. Vér, korom, pusztulás – a győztes pusztai nomádok megjelenése a színen azt jelenti, hogy az európai civilizáció történetében egy egészen új fejezet kezdődik. Ferdinandy Góg és Magóg című regénye a legszélesebb olvasóközönségnek szól – a regényes történelem iránt mindig is fogékony ifjúságnak is -,s feltétlenül újdonsága, hogy szerzője elsőrangú, tudós történész és – majd fél évszázados távollét után – Magyarországon újrafelfedezésre váró kitűnő író egyszerre.