Gyöngyhalászok [antikvár]

Kiadói borítója kopottas, előzéklapján korabeli ajándékozási bejegyzés.
A ​tenger fenekén tömérdek gyöngykagyló éli a maga titokzatos életét és számos kagyló ölében ott szunnyad az értékes igazgyöngy, évezredek óta az uralkodók koronáinak dísze, királynők nyakéke, gazdag és előkelő úri dámák egyik legkeresettebb és legdrágább ékszere. Sok vállalkozó, ügynök, gyöngykereskedő és ékszerész egész vagyonokat keres a gyöngyökön, csak azok nem gazdagodnak meg soha, akik a gyöngyöket felhozzák a napvilágra, a százezernyi névtelen „barkalé", nyomorult, félmeztelen, bennszülött gyöngyhalász. Életük kockáztatásával számtalanszor buknak alá naponta a tenger rejtelmes mélységeibe, hogy minél több gyöngykagylót hozzanak fel a tengerfenékről gazdáik, a lelketlen vállalkozók számára, akik úgy bánnak a búvárokkal, mint a rabszolgákkal. Mirko Pasek, az ismert cseh regényíró nem véletlenül választotta ezt a témát kalandos regénye tárgyául. Jól ismeri Keletet, a tündérmesék és a feneketlen emberi nyomorúság földjét, Kelet népeinek életét, szokásait és mondavilágát. Különösen lebilincselte az Ali Szaid gyöngyeiről szóló rege, melyet széltében-hosszában mesélgetnek a Vörös-tenger partjain a halászok tüzei mellett vagy csillagfényes éjszakákon a hajók fedélzetén. Ezt a regét dolgozta fel az író ebben az elejétől végig érdekfeszítő regényben. Megrázó képekben vetíti elénk a Vörös-tenger gyöngyhalászainak életveszélyes munkáját, küzdelmes életét, jogfosztottságát, kiszolgáltatottságát, valamint első sikertelen lázadozási kísérletük történetét. Egy szomáli bennszülött búvár, Szaffar-El Szejf a regény hőse, aki az igazság erejének felismerése által fokozatosan lerázza magáról a fatalizmus bilincseit, azt a nemzedékekről örökölt, emberöltőkön át beléje nevelt babonás hitet, hogy a világon egyedül csak a Kiszmet, és Allah akarata irányít mindent s ebbe minden embernek megadással bele kell törődnie. Szaffar szabadságra és emberhez méltó életre akarja vezetni kizsákmányolt sorstársait. Bár a felszabadított gyöngyhalászok maroknyi csoportjával együtt elkezdett hajóútja a „boldog partok felé, ahol nincsenek sem elnyomók, sem hajcsárok", árulás folytán kudarcba fullad, s maga a hős is elpusztul, neve és hősi tette a rege szárnyán örökké él a Vörös-tenger vidékét lakó összes elnyomott népek szívében.