Gyógyító könnyek [antikvár]

Nemzeti kegyhelyünk, Máriapócs kegyképét az első csodálatos könnyezés (1696) után I. Lipót császár Bécsbe vitette. Ennek Pócsra visszajuttatott másolata hullatott ismét könnyeket 1715 augusztusában. Erdődy Gábor Antal akkori egri püspök a szemtanúk vallomásának jegyzőkönyvbe foglalásával hivatalosan kivizsgáltatta az eseményt. Jó négy esztendő múlva újabb kivizsgálást rendelt el Erdődy püspök. A Miskolc melletti falu, Sajópálfala görög katolikus templomában hullatott véres könnyeket több mint egy hónapon át az Istenszülő képe. Jordánszky Elek - az ő nevét viseli a Jordánszky-kódex, mivel a XVI. századi bibliafordítás az ő tulajdonában volt - esztergomi segédpüspökként írta meg 1836-ban a magyarországi Mária kegyképek történetét. A sajópálfalai csodálatos könnyezésről beszámolva jegyzi le, hogy 1717. görög karácsonyától (január 6.) február 16. napjáig sírt a kép. A kikérdezett tanúk vallomása alapján " az Egri Szentszék megengedte ennek a képnek nyilvános tiszteletét". Eredeti helyén azonban ez a kép sem maradhatott, Erdődy püspök elrendelte Egerbe szállítását.