Győz a szerelem [antikvár]

Részlet: Az örökség. Kétszázötven holdján csendesen elgazdálkodott Kary Pál. Ló, tehén, baromfi elég volt a háznál. Embernek étel, állatnak eleség sohase fogyott ki. Bor a pincében, sonka a füstön megkoronázta a csendes, rendes életet. Kary Pál nem igen járt semerre. Nagyon kikapcsolta a világból az ötesztendős szibériai fogság. A kietlen ázsiai mező, a nyomorúság, a körötte öldöklő halál kemény kéreggel vonta be lelkét. Csak akkor ment valahová, ha a tisztesség kívánta. Így jutott a homokmáli új iskola felavatásához. A környék birtokosai építették az iskolát. Kary Pál is adott hozzá, bár most úgy illett, hogy ott legyen a felavatáson.