Hadifoglyok [antikvár]

E pillanatban, amikor ezt az előszót írom a "Hadifoglyok" magyar kiadásához, az annyira várt béke kezd visszatérni a megkínzott és feldúlt algériai földre. Roppant öröm fogja el népünket, s velünk együtt örülnek mindazok, akik a megpróbáltatás idején oldalunkon álltak. A francia gyarmatosítók hét éven keresztül megtagadták Algériától a szabad nemzeti lét jogát, gyászba és romokba döntötték az országot, gyújtogattak, megkínozták és legyilkolták az ország lakosságának egytizedét - több mint egymillió férfit és nőt. Mozgósították ellenünk a legrettenetesebb gyarmati hadsereget, mely valaha is létezett, és végül mégis arra kényszerültek, hogy a tárgyalóasztalhoz üljenek azokkal, akiket "lázadóknak" hívtak. Ez a győzelem újra bizonyságot tesz arról, ha még egyáltalán szükség volna rá, hogy lemészárolhatnak, internálhatnak, bebörtönözhetnek százezreket, mégsem képesek egy népet megtörni, mely el van szánva, hogy szétzúzza a múlt százados bilincseit.