Hajóharang a Hold utcában [antikvár]

Kiadói védőborítója hiányzik
"... Be lehet-e egyáltalán telni a világgal úgy, hogy megcsömörlik tőle az ember, de mindenképpen úgy, hogy már nem is olyan igen-igen vágyik rá? Ezt nem tudtam, később sem tudtam meg, és most már nem is fogom soha megtudni. Mert ehhez valamilyen átmenetre lett volna szükség, a gyönyörűségek fokozatos megszerzésére és módszeres kiélvezésére, valamilyen átmenetre a semmit-nem-szabad gyerek és a mindent-szabad felnőtt állapot között. De erre már nem került sor, csak a háborúra került sor, s felnőtté válásom épp ellenkezőleg az addig legszükségesebbek megvonásával járt együtt.."