Bővebb ismertető
A HŐS
Bodnár úr és felesége, valamint Kincz úr egy szép napon elhatározták, hogy másnap elmennek a moziba, őnagysága másnap egész délután azzal foglalkozott, hogy milyen frizurát válasszon estére. Mikor végre megállapodott és a fényes, fekete kis loknikon semmi igazítanivalót nem talált, kacér pózban odaállott a barnakeretű falitükör elé és magára mosolygott. A tükör azonban foltos volt és ez némileg elkedvetlenítette. De azután fürge madárlépésekkel odament a kombinált szekrényhez, kicsit kutatott, aztán kivette, amit keresett. Megfogta két végén az akasztóját, messze eltartotta magától és nagy, fekete szeméből csak úgy sugárzott a boldogság, amint meleg tekintettel simogatta végig. Ez volt a Ruha! Komolyan mondom, nagy betűvel gondolta a kis Bodnárné. Ezt veszi fel estére, ma először, mert a próbálásokon kívül még nem volt rajta. Az ura egy végkiárusításon vette a ciklámenszínű anyagot és az asszony megcsináltatta olyanra - mondta - amilyent egy nagyon elegáns hölgyön látott nemrég a Váci-utcában.
Hét óra elmúlt. Ideje öltözni. Odament az ajtóhoz és ráfordította a kulcsot. Aztán levetkőzött és festeni kezdte magát a tükör előtt. Közben kacér, lemondó, büszke és szerelmes mosolyokat próbálgatott...