Halálra ítélem! [antikvár]

Részlet a könyvből:A jazz-muzsika elfojtottan szűrődött a kedves lakályossággal berendezett helyiségbe; inkább csak az erősen hangsúlyozott ütemét vehette ki az ember, amelyre a párok a szálló tánchelyén táncoltak. A magas ívelésű ablakokon át sápadtan és fagyosan búcsúzott a múló nap. -Nem szeretem a napnak ezt a szakát - szólt James Lychner és meggyújtva a kis asztali lámpát, hozzátette: - Az ember komoly veszedelemben forog, hogy szentimentálissá legyen, ami pedig tilos dolog egy vérbeli amerikainak. Dr. Magnus Arber rámosolyodott. -Mister Lychner - mondta -, amióta a lába német földet ért, nem tudok hinni a maga amerikai mivoltában. Ha csakugyan olyan hamisítatlan jenki volna, akkor most tea helyett egy üveg jófajta vörösbor állana az asztalán, amit szürcsölgetve, megkísérelné elfeledni azt a megerőltetést, amelyet a szesztilalom jelent. Nincs igazam, Miss Virginia?