Hangulatok [antikvár]

Részlet a könyvből: A csillárok fényénél, az éjjeli kávéház tündérei többnyire hamis ékszereinek ragyogásánál szebben csillogott Atha kék szeme. Feltűnt nekem ez a csodás leány. Az egyszerű batiszt bluz, a rövid szoknya, mely alól egyszerű gombos félcipőbe bujtatott kis lábak kandikáltak a kíváncsi felé, aztán a kerek fekete kalap, mely eltakarta a legszebb bársonypuhaságu szőke hajat, ez volt az egyszerűségével miljöjéből kirivó külső. Lelkének pedig hü tükre volt az a csodás kék szempár, melyben a gondolkodó oly sokat olvashatott, azok a piciny ajkak, melyek mosolygása oly gyönyörködtetően megható volt . . ... oh, ezt a leányt észnélkül lehetett imádni, mert maga volt a megtestesült sziv, kedély, érzés, hivatásában is szűzi tisztaság.