kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móra Ferenc - Hannibál föltámasztása [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/41/4183041.jpg "Móra Ferenc - Hannibál föltámasztása [antikvár]")
HANNIBÁL FÖLTÁMASZTÁSA
Móra Ferenc művészete klasszikussá a fehér-terror s a bethleni konszolidáció idején érlelődött. A korabeli kritikusok általában írásainak azokat az elemeit méltatták figyelemre, melyek a rendszer szempontjából a legártatlanabbnak látszottak. Írónkat a játékosan derűs, szelíden szomorú humor mesterének tartották, pedig humora korántsem ártatlan. Van benne megbékélő szeretet, fájdalom, rezignáció, de van benne - s leggyakrabban ez van - nevetésre torzult sírás. Nevet, hogy...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
960 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
HANNIBÁL FÖLTÁMASZTÁSA
Móra Ferenc művészete klasszikussá a fehér-terror s a bethleni konszolidáció idején érlelődött. A korabeli kritikusok általában írásainak azokat az elemeit méltatták figyelemre, melyek a rendszer szempontjából a legártatlanabbnak látszottak. Írónkat a játékosan derűs, szelíden szomorú humor mesterének tartották, pedig humora korántsem ártatlan. Van benne megbékélő szeretet, fájdalom, rezignáció, de van benne - s leggyakrabban ez van - nevetésre torzult sírás. Nevet, hogy ne kelljen sírnia, mert kétségbeejtő látvány a korabeli magyar élet panorámája. Iróniára nem is olykor-olykor, hanem elég gyakran bukkanunk karcolataiban. Mint kritikai realista marja iróniájának savával az ellenforradalmi ideológia jegyében kialakult társadalom uralkodó eszméit. Az irredentizmus, a » kultúrfölény a »népjólét«, a faj védelem gondolata nyomban hitelét veszti, s a maga üres, ámító és hamis voltában tetszik meg, ha ő szól róla.
Ez az irónikus látásmód késztette arra, hogy koráról átfogó szatirikus képet fessen.
1924-ben vállalkozott is e feladatra. A »Világ« című napilap kérésére egy regényt irt "Hannibál föltámasztása" címen. A regény azonban a Horthy-rendszer idején nem jelent meg. Az író úgy tudta azért, mert kézirata kézen-közön elveszett. Az igazság pedig az, hogy a család, a rokonok és a jóakarók rejtették el Móra elől, mert attól tartottak, hogy kinyomatása miatt kellemetlenségek és zaklatások szakadnak a nyakába.
Termékadatok
Cím: Hannibál föltámasztása [antikvár]
Szerző:
Móra Ferenc
Kiadó: Tiszatáji Magvető
Kötés: Félvászon
Méret: 130 mm x 190 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............