Három per hármaskönyv [antikvár]

Részlet a könyvből: " - Szegény anyám, ha élne, most forogna a sírjában+ - szipogott Arnolc, és megpróbálta visszabontani az elrontott szemeket. - Egy sima, egy fordított, két sima, egy fordított, megint sima... de mi sima manapság? Pont ennek a pulóvernek kéne egyből sikerülnie? Lábait még jobban behúzta az asztal alá, az ilyen vad, szinte már forradalmi gondolatok erősen fokozták gátlásait. Egy pillanatra felnézett, hogy megnyugodjon a végtelenül tiszta, csipketerítős, nippekben gazdag otthon langymelegétől, az ágyra és a fotelekre terített vászonhuzat virágmintáitól, a feltehetően nagyanyagi hagyatékból maradt, alig csorbult herendi vázától a hajdan jobb napokat látott koloniálasztalon. Egyedül a falon pompázó óarany keretes, sárgásbarna esküvői kép melletti spanyolfal rítt ki a pazar polgári körből, illetve polgári környezetből. Rozoga lábaival, színes pingált, szakadt oldalával olyan színházi kelléktárrá változtatta a szobát, ahová azokat a felesleges cuccokat is berakják, amelyek eredetileg egy másik miliőben szerepeltek, egy régi, fülledt erotikájú francia bohózatban, vagy valamikor a kétezres évek elején, a mára már hivatalosan is rossz emléknek számító liberális kormányzás idején."