Haza szerelem - Plakettel [antikvár]

EGY RAJZ, EGY SZO. EGY CSÓK, EGY HALÁL, EGY BÉKE. Itt egy vers, egy novella, és a másik és a harmadik, senkié, nem szól semmiről, senkiről, benne van mindenki, aki alakította életemet. Talán csak azok nincsenek benne érdemük szerint, akik szabályosan alakították. Csak azokból s az értük szólott érzelmekből gyúrta össze a tudatalattim, akikkel a viszonyom eltért az átlagtól, a hagyományostól, a megszokottól - akik miatt és akikért más voltam és mássá lettem, mim ami voltam volt. Ez a novella Erted is szól. Rólad, kimondatlan érzésekért, testi érkezésekért, az „elmentél?" és a „sikerültél?" állapotaiért - az elképzelt világért, a meg nem élt helyzetekért, s mindazokért a láthatatlan és érezhetetlen percekért és mozdulatokért, amelyek pedig megtörténtek, csak a mélységét még nem értettük és érezhettük. A mélyben maradtak. S feljönnek hívatlanul, ha becsukom a szememet. S eljönnek velünk, ha meghalunk, hogy szebbé tegyék a túlvilágot. Nincs tehát fóTió's. Csak írás van. írás önmagáért, írás: amit Te annyira szeretsz, mint én. Őszinte lelki véleményáramlásra számítok, nem kell megmondanod, hogy mit éreztél közben. Ha észreveszed, pontosabban: ha könnyedén észreveszed az írásban rejló' finomságokat és csavarokat, akkor jó a novella, a vers, sőt akkor lehet, hogy nagyon jó. Ha még Te sem veszed észre, akkor biztosan nem jó, és akkor ki kell dobnom azt az elképzelésemet és gyakorlatomat, hogy leülök a gép elé, becsukom a szememet, megmozdul a láthatatlan világ, leírom az elsó' bármelyik szót, és 20 perc múlva örömmel állhatok fel: kész. Sikerült, él. Gubcsi Attila: Kedvesem 5