Hazafiak iskolája [antikvár]

Részlet a könyvből: A május 1-i munkaverseny átalakította a város és az élet képét. Kigyúlt a villany ott, ahol fél év óta nem égett; villamos járt, ahol csak egy karácsonyeste megrekedt kocsi roncsai jelezték, hogy egykor pálya volt; betemetődött a bomba tépte utcai kút, kövezet borult rá, és tiszta víz folyt a falból. Ablaküveget lehetett kapni, megfizethető áron. Igaz, hólyagos volt, torzított, de mégiscsak - üveg volt végre: a folytonosság és véglegesség kedves élményének egy eleme. Fél éven át Budapest, ahol az emberek naponta háromezer ruhát nyűnek el, a tartalékokból öltözködött. (És közben még a falunak is juttatott ruhát: lisztért, krumpliért, zsírért) Az utca hosszat terpeszkedő zugpiacokon mesésen felszökött a "békebeli" vásznak, szövetek ára. Most megjelent az új textiláru. Puha, gyűrődős, olyan, mint a zsákrongy, - de volt! Már a feketepiac is összébb szorult, több rendelet először bizonyos útvonalakról, azután a főútvonalakról, azután általában az utcákról száműzte a zsibvásárt. És volt már rendőrség, amely a rendeletek végrehajtását biztosítsa! Szappant lehetett kapni, ha gyengét is; inkább enyvből csinálhatták, mint zsiradékból. De kapni lehetett! És villanykörtét, drótot, szeget, száz meg száz apró dolgot; amit észre sem vesz az ember, ha van, és ami égetően hiányzik, ha nincs. Nem mindenki tudta akkoriban, s lassan elfelejtik azok is: a májusi verseny hozta a nagy változást.