Hétköznapi emberek [antikvár]

Részlet a könyvből: Első gondolata a tárgyalás volt, amikor felébredt. ahogy közeledett a kitűzött nap, úgy fokozódott a nyugtalansága. Akármit cselekedett, akármire gondolt, a kínzó töprengés nem hagyta el, s a nap végére ólmos fáradtság kerítette hatalmába. Pedig kevesebbet dolgozott ezekben a napokban, mint máskor. Azt szerette volna, ha egy reggelen arra ébred, hogy mindenen túl van, s neki meg sem kellett jelennie a gyűlöletes tárgyaláson. Voltak hosszú órák, amikor rettegett a pillanattól s a hajszálnyi kötelék elszakadásától, amely még az asszonyhoz fűzi. Volt nap, amikor biztosra vette - nem mondják ki a válást. Másik napon halomra dőlt a reménysége. - Miért ne mondanák ki? - emésztette magát. Nem lehet két embert egymásra kényszeríteni. A felemás gondolatok feldúlták napjait, s ingerültté tették. Türelmetlen volt a környezetével szemben is, maga sem értette, miért dédelgetik. Király Pista tízóraival kínálgatja, apósa kedveskedő szavakat mond, s látni rajtuk a leplezetlen szándékot, szeretnék elűzni önemésztő szótlanságát. Megyeri Jóska tegnap váltás előtt megtisztította a gépét, azelőtt meg anyagot vételezett helyette a raktárból. - Rossz bőrben vagy, fiam - mondta apósa, aznap már éppen tizedszer. A körülötte mozgók sajnálkozása fokozta ingerültségét. A kedveskedések pedig célt tévesztettek, s Radó szerette volna lerázni magáról, mint macska a hideg vizet.