Hétköznapi történet [antikvár]

Az ember a történelembe bele születik. Megszületik, de ehhez a sorsdöntő tényhez az ő akaratának semmi köze. Majd a későbbi sorsfordulókban is, amikor egy életút megpróbál visszaperegni inkább a történelem szereplőjének, mint szerzőjének érzi magát. Erdős Sándor határőr alezredes olyan korban született, amikor a nagy társadalmi hatások közvetlenül érvényesültek emberi sorsokban. Születésekor, 1929-ben a kapitalista rendszer gazdasági válságába került az egész világon, majd a fasizmus fekete pestise fertőzte és pusztította az emberiséget. Alig múlt 10 éves, amikor kitört a második világháború, s mire ifjú ember lett, addigra egy új, kizsákmányolástól mentes, épülő szocialista társadalomnak lehetett a katonája. Erdős Sándor falun született, a faluszéli fehérre meszelt nádfedeles házban, ahol még villany sem égett, ahol az emberek minden kiszolgáltatottságuk ellenére éltek, reménykedtek. Az egész napos robot után a szomszédok összejöttek tanyázni, kibeszélgetni magukat. Amíg a szülők fiatalok voltak, jöttek a gyerekek egymás után. Az Erdős családban tíz gyerek született. Leírni is sok, hát még megszülni - az akkori körülmények közt -, s aki életben maradt, azokat felnevelni, etetni, ruházni.