Hétköznapok I-II. [antikvár]

Részlet:Mintegy húsz éve lehet. - Nem tudom, szerdán volt-e, vagy szombaton, - elég az hozzá, hogy nagypéntek napja volt. a nap, szokása szerint, jókorán reggel fölkelt s megkezdte betanult pályafutását az égen; a verebek fölébredtek s elkezdték dicsérni az asztagokat, melyekben számukra kész kalászok teremnek; a verebek fölébreszték a gazdasszonyokat; a gazdasszoyok fölébreszték a cselédeket; és a gazdákat fölébreszté a szomjuság. Ezen körülménynek köszönheti a nagy kiterjedésű K ... városa - köszöni is azóta naponta azon esetet, hogy a napnak azon szakaszában, mely egy classikus régiségű diák példabeszéd szavaiként, a műzsákba annyira szerelmes, - minden rendű és rangú lakosai, talpon és fejjel az ég felé állanak; - a gazdák, miután a kerek kalapot szegről leakasztván, abba saját fejöket beleültették, s ekként e mai napra rótt öltözködés kivánalmainak eleget tettek vala: indulnak szokott napi foglalatosságaik után, megtudandók, hol árulják legolcsóbban a vizet, azon vizet tudniilik, melylyel bizonyos emberbarátok, kiket a közvélemény csaplárosoknak nevez, a bor kártékony hatású erejét törekednek megszelidíteni.