Históriás idők [antikvár]

Részlet a könyvből: "VALAMIKOR, a fatengelyen járó ánti világban, amikor még divatban volt a kaloda meg a deres, élt egy szegény árva gyerek, aki semmit sem tudott olyan jól, mint gondolkozni és csodálkozni. Olyan világban élt ez a szegény árva gyerek, ahol senki sem lehetett olyan szegény, hogy meg nem lopják, meg ne csalják, senki sem lehetett olyan gyenge, ha szegény volt, hogy meg ne verjék és senki sem lehetett olyan ártatlan és tisztességes, hogy be ne börtönözzék. Így aztán volt is gondolkozni valója az árva gyereknek bőven. Neki semmije sem volt, amit elvehettek volna tőle, mert fizetést nemigen kapott munkájáért, s mivel gyenge volt s talán leggyengébb az emberek között, gyakran megverték. Az árvának nemigen akadt soha pártfogója, s amikor az árva gyerek hangosan sírt a faluszéli füzes között, a fákon fészkelő madarak vigasztalták ilyenféle beszéddel: - Ne sírj! Ne sírj! - kiáltozott a szőri szarka. A kék mellényű harkály ilyenkor abbahagyta a fák kopácsolását és fejét ingatva szólt: - Csucsujj, csucsujj... - a gerle így búgott: - Szegény, szegény.."