Hoffmann meséi [antikvár]

Az én életemnek az a tragikuma, hogy akibe én beleszerettem, az mind máshoz ment feleségül, aki pedig hozzám jött volna feleségül, az nekem nem kellett. Egyáltalán hosszú, de dicstelen udvarlói pályámon azt a tapasztalatot tettem, hogy a szerelem és férjhezmenés a leányoknál két különböző dolog. Legtöbben férjhez mennek, anélkül, hogy szerelmesek volnának s még többen szerelmesek, anélkül, hogy férjhez mennének. Engem lányok úgy fogtak fel, hogy hozzám el lehet jönni feleségül, de szeretni engem nem lehet. Én meg be akartam bizonyítani, hogy engem szeretni is lehet. Ezzel a küzdelemmel azt is bizonyítani akartam, hogy az Asra-törzs ellentéte vagyok, aki százszor szeret és mindig életben van. E bevezetés után, melyre különben szükség nincs, de a munkát ünnepélyesebbé teszi, áttérhetek meséimre.