Holdsarló [antikvár]

Három évvel ezelőtt, a világzavarodottság kábulatában készültek az első ajánlás sorai. Ma, mikor már a kaoszba mintha néhány reménysugár villanna, még aktuálisabbnak érzem. Még távolról sincsen kivezető megoldás, de nagy eredmény az a tapasztalatból eredő megismerés, hogy az eljövendő, kényszerű átalakulásnak nem lehet alapja a materializmus. az anyagiasság csődje nyilvánvaló, talán sikerülni fog rátalálni a szilárd alapra: az egyetemes etikai világnézetre, Krisna, Buddha, Jézus, Tolsztoj vagy rabindranath igazságra. Legyen szabad kitérnem ezen a helyen néhány személyesebb kérdésre is. Egyik szépirodalmi folyóiratunk kritikusa megtámadta Bain-fordításaimat, amiről tudomást sem vennék, ha az itélet csupán szerény és bizonnyal nem tökéletes fordításomra vonatkozna. Csakhogy a kritikus engem, - és ezt én megtiszteltetésnek vettem - egy kalap alatt sújt le Bainnel, ügyeskedő, ravasz angolnak nevezi Baint, aki jól ért ahhoz, hogyan lehet pénzre váltani India szellemi kincseit. Bain közönségét - és ilyen van nálunk is - nem fogja befolyásolni az ilyen vélemény; csak azért említem meg, mert csodálatosnak tartom, hogy az említett kritikát épen olyan lap közölte, amely zászlajára a materializmus elleni harcot írta s ideálisabb célokért akar küzdeni.