Holt lelkek [antikvár]

Védőborítója kopottas, karcos, néhol repedezett.
Csinos kis csézáján egy "nem túlságosan kövér, de nem is túlságosan sovány" férfi érkezik N. kormányzósági székhelyre. Megszáll a fogadóban, majd végiglátogatja a városka fontos embereit: a kormányzót, a törvényszék elnökét, a rendőrkapitányt, a szeszgyári bérlőt... Aztán a környék nemesi udvarházait veszi sorra, s a zsíros ebédek után meghökkentő üzleti ajánlatot tesz a házigazdáknak. Ám Csicsikov bricskája nemcsak N. kormányzósági városkában és környékén kavarja fel a port. Maga Gogol írta regényéről: "Puskin úgy találta, hogy a Holt lelkek tárgya azért is való nekem, mert teljes szabadságot nyújt arra, hogy hősömmel együtt egész Oroszországot bejárjam és rakásszámra gyártsam a legkülönbözőbb alakokat." Gogol 1835-től 1852-ig, haláláig dolgozott a Holt lelkek-en. Regényét immár százhúsz esztendeje olvassák, s az utódok valamennyi nemzedéke megtalálja benne a számukra izgalmas, nyugtalanító mondanivalót.