Bővebb ismertető
1. fejezetKilenc ember volt szemtanúja annak, amint Janiv Mejdant elrabolták a Charles de Gaulle repülőtéren - nem számítva a több százezer főt, akik azután nézték végig a biztonsági kamera felvételét, hogy az felkerült a netre.Az első rendőrségi jelentésben Mejdan hozzávetőleg húszéves izraeli utasként" szerepelt, noha egy héttel korábban ünnepelte a huszonötödik születésnapját. Kollégái is csibésznek", sőt olykor gyerekesnek" írták le. Abban mindnyájan egyetértettek, hogy szeretett szórakozni".Sugárzó jókedvvel szállt ki az El A1 319-es járatáról is. Amikor elhagyta a gépet, utoljára még szédítgetni próbálta az utaskísérőket, majd az útlevél-ellenőrzésnél a francia rendőröknek játszotta a hülyét, akik leplezetlen utálattal méregették, mielőtt beütötték a pecsétet és továbbintették.Mindig ez ment. Mejdannak már az óvodában is elnéztek mindent. Szertelen, bár kissé talán éretlen ösztönösségével sikerült levennie a lábáról minden munkaadóját, és persze nem kevés lányt, ha csak rövid időre is. Janivnak olyan könnyű megbocsátani" - sóhajtott fel egyik tanítónője.Semmi sem különböztette meg őt attól a kétszáz másik izraelitől, aki azért jött Párizsba, hogy részt vegyen a Ce-Bit Europe Expón. Egészen rövidre nyírta a haját és mindig borostás volt; egy olyan országot képviselt nem hivatalos13