Húsz nap háború nélkül [antikvár]

Szimonov, a nemrég elhunyt kitűnő költő és író több mint húsz évig dolgozott Az úgynevezett magánélet című trilógiáján, amelynek második könyvében a Húsz nap háború nélkül-ben tovább kíséri hőset Lopatyin őrnagy sorsát Figyelme a frontesemények mellett főként a hátország, a hátországban élő emberek problémáira irányul A sztálingrádi csata utáni húsz napban Lopatyin a fronttól távol élő művészek körében forog, aztán egy hadiüzem munkásaival találkozik, s itt ébred rá, hogy eddigi írásaiból hiányzik valami: az egész nap háborús hétköznapjainak és hősi helytállásának bemutatása, A háború durván beleszól az ember magánéletébe, így Lopatyinéba is. Házassága zátonyra fut, s bár a hírnév időközben mint írónak is szárnyra kapta a nevét, a jövőt egy bontakozó szép szerelem ellenére sem tudja világosan maga elé képzelni. Aztán egy újabb riport-úton a németektől visszafoglalt területen közvetlen életveszélybe sodródik, s érzi, tudja, hogy életének egy jelentős szakasza végleg lezárult.