Huszonegy nagyapám története [antikvár]

Nem tudom, ki a nagyapám. Nagyanyám - hiába faggatta először a lánya, vagyis az anyám, aztán pedig én is - nem válaszolt; pontosabban úgy tett, mintha nem értette volna, mit akarunk tőle. Végül békén hagytuk, hiszen kellemetlenné vált mindig ugyanazzal a dologgal kínozni, vagyis hogy: miként eshetett, hogy anyám apja, az én nagyapám az ismeretlenség homályában maradt. Nagyanyám 22 éves volt, amikor anyámmal teherbe esett, és a fogantatási idő, anyám születési dátuma alapján - miként egy orvos ismerősöm kiszámolta 1932. április 14. és május 4. közé esik. Rokonaink emlékezete szerint nagyanyám ekkortájt cselédként dolgozott valahol Budapesten. Fantáziámat mindig is izgatta, vajon miért hallgat, mit is titkol a nagyi. Aztán úgy döntöttem, hogy majd én kinyomozom. Éppen ezért megszereztem a Pesti Napló 1932. április 14. és május 4. között megjelent számait - hétfőnként a Napló nem jelent meg, így e napokon a Mai Nap tudósításaira kellett szorítkoznom - és addig-addig olvasgattam, amíg - 2002. december 5-én rájöttem nagyapám kilétére.