I. Péter [antikvár]

Alekszej Nyikojaveics Tolsztoj életútja és irodalmi pályafutása nagytanulságú példázat a népéhez hű és becsületes értelmiségi szükségszerű fejlődéséről ama történelmi korfordulón, amikor a polgárság lelép a színtérről és helyét véres és verejtékes küzdelemmel a proletárvezette dolgozó tömegek foglalják el. Ez az életút a Szamára-vidéki nemesi kúriából vezetett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagságáig, ez az irodalmi pályafutás a dekadens szimbolizmustól jutott el a szocialista realizmus legmagasabb ormaiig. Az ilyen messzeségeket nem lehet egy-két lépéssel megjárni. A kétségek, a keresések, sőt a tévelygések is szükségszerű velejárói annak az igyekezetnek, amely végül is biztosan eljut a helyes útra. Biztosan eljut, mert aki valóban szereti a népét és valóban becsületes, az olykor -olykor tévedhet, de végül is okvetlenül jó útra talál abban az új világban, amelyben a hűség és a becsületesség minden erkölcsi norma alapja. Alekszej Tolsztojt, az írásnak ezt a nagy művészét is, ez a kettős erény irányította a valóság egyre elmélyültebb megértéséhez és az egyre művészibb eredményekhez. Ez tette lehetővé, hogy az egykori gróf a szocialista realizmus alkotóművészei közt is a legnagyobbak körében foglalhassa el méltó helyét.