Ideje menned! [antikvár]

A könyvtest alsó része enyhe beázás miatt hullámos.
Marija Jovanović (1959, Belgrád) szerb írónő. Első regényével, a Pletykálkodás a saját lelkemmel (Spletkarenje sa sopstvenom dušom, 2001) berobbant a köztudatba. A Mintha meg sem történt volna (Kao da se nikad nije dogodilo, 2003) című regényét is kedvezően fogadta az olvasóközönség. Harmadik könyve, az Ideje menned! (Idi, vreme je!, 2006) megjelenése után azonnal a top-listák élére került. A kilencvenes évek, az újkori Szerbia korképe ez a regény. Szomszédunkról rengeteget hallhattunk és olvashattunk a médiában, de az egyszerű ember életét mégsem ismertük meg. Marija Jovanović hősei gyarlók, de szeretnek és szerelmesek, céljaik vannak: élni akarnak. Szenvednek saját korlátaiktól, a hazájukat uraló beteg fantáziától és a bezártságtól. Szabadságra vágynak. Meg akarják mutatni magukat. Ismerkedni akarnak. A családba kapaszkodnak, amely a szemünk előtt hullik szét. Nem harsány. Finom, kedves, de erős, szívós, szókimondó, mint a női lélek – női regény a javából. Úgy érzi az olvasó, hogy az író simogatja, a fülébe suttogja a szavakat. Ezért könnyfakasztóan szerelmes a történet és kegyetlenül valós. Hölgyeim és Uraim, eljött az ideje, hogy szívükbe fogadják Marija hőseit: a Jovanákat, Frenkiket, Danilókat, Simonokat – csupa ismerős név – és az Európába igyekvő Szerbiát!