Idióta Indy [antikvár]

Geológus vagy régész szerettem volna lenni, de féltem, ha túl mélyre ások, oda jutok, ahová sokan kívánnak: a Pokolba! Csillagászati karrierem kettétörte az álomkór, s a festőállvány cipeléséhez túl lustának bizonyultam. Megálmodtam magamnak egy világot, s még útlevél sem kell hozzá, hogy átlépjem képzeletem határát! Ha engedik, szívesen leszek idegenvezetőjük, az ábrándozások birodalmában! Üdvözlettel, a legpesszimistább optimista: K. H. Inka Ritkán találkozhatunk olyan megdöbbentő erejű szeretetéhséggel, szeretet-éhínséggel, szeretet-sóvárgással, ami e könyv olvastán felébreszti a bennünk szunnyadó vágyat, hogy a marginalizált helyzetben lévő embertársaink felé nyújtsunk segítő kezet... K. H. Inka regénye, mint minden regény: fikció, ugyanakkor szociológiai értéke is megkérdőjelezhetetlen. A narráció gördülékeny, minden pózolás és mesterkéltség nélküli, az élőbeszéd erejével hat. Egy olyan szókimondó, megalkuvásra képtelen, lázadó Indy elevenedik meg a könyv lapjain, aki életének drámai sorsfordulatait megpróbálja mindig önmaga és mások segítségére fordítani. Az írói stílus erénye, hogy nem az eufemizmusokra, a szépelgésekre épít, hanem merészen vállalja élőbeszédének nyers és valós fordulatait. A regény képzeletbeli hőse megérdemli azt az olvasói szeretetet, amelyre az író méltán vágyott. Dr. Batári Gyula