Igazából Görögország [antikvár]

Előjáték Az éjjel alig aludtam, és ma reggel várakozással és örömmel ugrottam ki az ágyból. Alig tudom elhinni, hogy vakációra indulok a dicső görög napfénybe, és a felét azokkal a barátaimmal töltöm, akik a támaszaim voltak az utóbbi időben. Sosem voltam még lányos nyaraláson; elképzelem, hogy napozunk a villa tágas medencéje mellett, sétálunk az aranyló homokú parton, úszunk a meleg, akvamarinkék vízben, és pompás ételeket fogyasztunk együtt a tavernákban a balzsamos, csillagfényes égbolt alatt. És amikor ők visszaindulnak Angliába, a napjaimat egy kis jógázással fogom tölteni, és kiolvasom az év során összegyűjtött könyveimet. Némi bűntudatot éreztem, amiért elhagyom egy időre a boltot, de mindenkinek szüksége van egy kis pihenésre, nem igaz? Remélem, a nyaralás után ellazultan és felfrissülve térek haza. De legalábbis nem aggódom majd annyira az életem miatt. Szurkolok, hogy Szkíathosz görög szigete éljen varázserejével